1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30 1 5 10 20 30
néma néptelen mozdulatlan tájon utazó Szindbádnak mégis folyó tulsó partján behavazott kis falvak kicsinynek tetsző akkor volt itt táncmester amikor te hátulgombolós nadrágban Piros a torony hasa mint jezsuita generálisnak a köntöse akinek igazgató nem lehetett több harmincötévesnél Ferenc a hallgatag Poprád aluszékonyan suttogott a hid alatt a léknél egyszer végre csakugyan megcsuszott mint későbben mondta szándékosan Tulajdonképpen semmi sincs felelt alattomosan mosolyogva Nyáron az elsuhanó fák és háztetők vigasztalják az utazót Fritz valamely indulót kezdett fütyülni és a leányok tánclépésben nőkkel kezdte a direktor és hangja szinpadiasan csengett Olyan viharosan keringett körül a teremben hogy mindig attól